A WWF Magyarország 2024 őszén a LIFE ASAP projekt keretében pályázati felhívást hirdetett békéscsabai és ajkai szervezeteknek. A felhívás célja a helyi fiatalok mozgósítása a város zöld jövőjéért, kapcsolódva a város Klímatervének felülvizsgálatához és a folyamat társadalmasításhoz. A pályázatot elnyerő szervezet feladata volt egy szakmapolitikai ajánláscsomag elkészítése a helyi ifjúság aktív bevonásával.
Ennek az ajánláscsomagnak az átadására került sor
2025. május 13-án, kedden 14.00 órától a Liget Ifjúsági Térben.
JAVASLATCSOMAG BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZÁMÁRA
Vizet a tájba!
Az elmúlt évtizedben vált kritikussá Magyarország alföldi jellegű területeinek, így Békéscsaba és környékének környezeti állapota is. A leromlást elsősorban a felszíni és a felszín alatti víz hiánya okozza. A csabaiak 1777-ben gondoskodtak városuk vízellátottságáról, kiásták az Élővíz-csatorna medrét. Ez a meder a mai napig elhozza a Fehér-Körös vizét, mely a meglévő műtárgyak segítségével bekormányozható, betározható a csatornák, árkok rendszerébe, ezzel megemelve a talaj- és rétegvizek szintjét. A helyben hullott csapadék megtartása szintén fontos feladat. A hosszú évek óta szárazon álló önkormányzati, és a település területén található egyéb tulajdonban, kezelésben álló csatornák feltöltése, az automatikus vízelvezetés megakadályozása mára létszükséggé vált. A csatornákban betárolt és városszerte szétterített víz gondoskodik mindannyiunk kertjének, közparkjainknak tartósan zöld állapotáról, megállítja a fasoraink kiszáradását, fenntartja a vízi ökoszisztémát, ezzel megállítja a kétéltűek esetében (gőte- és kétéltűfajok) már ma is tapasztalható kipusztulási hullámot.
A talaj szerves részét képező kapillárisvíz mennyiségének visszapótlása hatással lesz az épített környezetünkre is. Megállítja az épületek süllyedését, a családi házas övezetben a falak repedezését, vízvezetékek törését.
Általános cél, a talajvízszint 1 méterrel történő emelése, mely a már meglévő figyelőkút-rendszer segítségével monitorozható.
Javasoljuk a város kül- és belterületén futó, saját, illetve egyéb tulajdonban, kezelésben álló csatornák vízellátásának folyamatos biztosítását, ezzel is segítve az ökoszisztéma fenntartását és a talaj vízgazdálkodását.
Faültetés
A város egyes területeinek fásítása, a faegyedek ültetése területenként a múltban is egyszerre történt, így a fák életciklusának vége, „vágásérettsége”, kivágásuk ideje is többé-kevésbé egyszerre érkezik el. A nagyobb figyelmet élvező, többnyire helyi védelem alatt álló fasorok, ligetek, parkok fapótlása ma is folyamatos, de ez nem mondható el az útmenti fasorokról, erdősávokról. A „zöld” belvároshoz képest a közutak, agrárterületek fasorai megszűntek, vagy rossz állapotban vannak.
Az eltűnő külterületi fasorok környezet- és természetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. Eltűnésük nagyban járul hozzá a regionális klímaváltozáshoz, befolyásolja a csapadékhullást, csökkenti a páraképződést és –megtartást, nem gátolja kellően a felszínközeli légáramlást. A vadon élő, vándorló állatvilág számára a külterületi fasorok, erdősávok biztosítják az egyes élőhelyeket összekötő zöld folyosót, szaporodó, pihenő és táplálkozó helyet. Eltűnésük eredményét, az általános állománycsökkenést, a biodiverzitás csökkenését évről-évre jobban érezhetjük.
Javasoljuk a külterületi fasorok, cserjesorok helyzetének felülvizsgálatát, következetes telepítését, pótlását a megfelelő növény fajok megválasztásával.
Zöld területek kezelése
A békéscsabai „fűnyírás” ügye, a túl- és az alulkaszálás gyakran jelenik meg a közösségi véleménynyilvánítás különféle csatornáin. A hagyományos elvárás szerint a kezelt gyepterületeknek a golfpályákra kell emlékeztetniük, de ez az állapot az adott klimatikus és talajviszonyok mellett csak jelentős energia ráfordítással érhető el, vagy még úgy sem. Ráadásul ez a mindössze 2-3 növényfajt tartalmazó gyeptípus a fajösszetétel és a nyírási magasság miatt természetvédelmi szempontból rendkívül előnytelen.
A fenntarthatóság jegyében javasoljuk a térben zónás, időben szakaszos fűnyírás bevezetését. A belvárosban, járdák mentén, játszóterek közvetlen környezetében indokolt lehet a gyakori gyepkezelés, de nagyobb, összefüggő zöldfelületeken a biodiverzitás növelése érdekében a helyben megtalálható, őshonos növények élvezzenek kíméletet. A nyírt gyepmagasság ne menjen 5 cm alá!
Esetleges kijelölt, évente, de akár kaszálásonként is változó elhelyezkedésű nyíratlan, un. magaskórós zónák kerüljenek kialakításra. A fás vegetáció alatt a lehullott avart is ennek megfelelően kell megőrizni. Ezek az élőhely szigetek biztosítják a humuszképződést, árnyékolják, szigetelik, harmatképzésükkel nedvesen tartják a felszínt, különféle állatfajoknak szolgáltatnak táplálékot, búvóhelyet és edukációs előnnyel is járnak.
A zónás és szakaszok kezelés egy gazdagabb és üdébb természeti környezet megteremtése mellett munkaórát, kibocsátott káros anyagot, zajszennyezést is csökkent.
Javasoljuk a közterületek fenntartásának természetvédelmi szempontú megoldását, a lakosság folyamatos edukálását ebben a témában.
Lakossági fórumok
A lakosság tájékoztatása, edukálása, az esetleges negatív vélemények csökkentése céljából javasoljuk egy időszakosan, pl. negyedévente a polgármesteri hivatal által szervezett és irányított nyilvános „zöld fórum” bevezetését, melyen a hivatal munkatársai mellett további szakemberek, civil szervezetek képviselői és a város lakói vennének részt. Amellett, hogy a közreműködő szakemberektől tájékoztatást kapnak az aktuálisan várható vagy lezajlott tevékenységekről, a résztvevők maguk is véleményt cserélhetnek egymás között, ezzel is elősegítve a párbeszédet a „város” és a lakosság között. A fórum elsődleges célja a naprakész tájékoztatás-tájékozódás a várható és megtörtént „zöld” eseményekkel kapcsolatban (faápolás, favágás, fűnyírás, öntözés, vízellátás, téli útsózás, szúnyoggyérítés, galambhelyzet, légszennyezés, városi klímahelyzet, civil aktivitás,…).
Fenntartható programok
Békéscsaba rendezvényein a mai napig jelentős mennyiségű környezetkárosító hulladék keletkezik. Javasoljuk, hogy a városi programokon kerüljön előtérbe a többször használatos, nem eldobható csomagoló anyagok, edények, evőeszközök használata, legyenek fenntarthatóbbak a közösségi összejöveteleink. A szervezők, engedélyezők hívják fel a szolgáltatók figyelmét a komposztálható kellékek, eszközök és pl. a repohár használatára.
Ebben a város a saját rendezvényein is mintául tudna szolgálni, mind a közreműködő szolgáltatók, mind a résztvevők felé tájékoztatással, figyelemfelhívással, a 21. század környezetvédelmi szempontjait figyelembe vevő megoldások előnyben részesítésével. Javasoljuk továbbá, hogy legyen lehetőség a rendezvényeken a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a visszaváltható palackok gyűjtésére a rendezvény helyszínén, amit alkalmanként egy-egy civil szervezet számára átadhat „támogatásként”. A Táliber Közösségfejlesztő Alapítvány, Békéscsabai Diákönkormányzat és a Liget Ifjúsági Tér vállalja, hogy képviseli az ifjúsági programok szervezésénél a fenntarthatósági szempontokat és erről folyamatosan egyeztet az iskolai diákönkormányzatokkal, a Csabai Garabonciás Napokon induló stábokkal, szervezőkkel.